Közelgő események

  • Nincsenek események a közeljövőben.
MM szeminárium

MM szeminárium minden pénteken: előadások munkatársainktól és a Tanszékünkre látogató kutatóktól.

Regisztrált Szakértő Mérnök képzés

Oktatás ideje: 2021. június 1-30.
Jelentkezési határidő: 2021. május 20.

Kari bemutató film

Kedvenc oldalak

+ hozzáadás a kedvencekhez

Kutatócsoportok

Kiemelt projektek

Kezdőlap Tanszék

A Műszaki Mechanikai Tanszék rövid története

Előzmények

  • 1782-1850: Mechanika oktatása latinul az Institutum Geometricum-Hydrotechnicum-on (IGH) (I. évfolyamon 2 óra/hét, majd 1792-1850-ig 1 óra/hét).
    Oktatók (fizika professzorok): Horváth János (1782-1791), Domin József (1791-1801), Tomcsányi Ádám (1801-1831), Gröber Lőrinc (1832-1834), Jedlik Ányos (1834-1850)

  • 1850-1867: Az IGH beolvad a József Ipartanodába és 1857-ben megalakul a Mechanik und Maschinenlehre (Mechanika és Géptan) Tanszék.
    Első tanszékvezetője Hauszmann Vince, majd Kruspér István (1864-ig), végül Bielek Miksa (1864-1867).

Önálló mechanikai tanszék

  • 1867-1881: A Mechanika és Géptan Tanszékből kettéválása után létrejött az Elméleti Géptervezés és Műszaki Mechanika Tanszék.
    Első tanszékvezetője Horváth Ignác (1869-1881).

  • 1882-1941: Nagy Dezső (1882-1914) 29 évesen lett a II. Géptervezés Tanszék, majd 12 évvel később az Elméleti Géptervezés és Műszaki Mechanika Tanszék vezetője. Ekkor vált szét a mechanikai tárgyak oktatása a gépész- ill. általános (ma: építőmérnöki) karokon. 1894-ben megalapította az anyagvizsgálati laboratóriumot.
    Bresztovszky Béla (1914-1941) a József Műegyetemen végzett tanulmányai befejezése után németországi és franciaországi tanulmányutakat követően először a Hídépítési Tanszéken lett tanársegéd, majd adjunktus Elméleti Géptervezés és Műszaki Mechanika Tanszéken. 1912-ben nevezték ki rendkívüli tanárnak, majd 2 évvel később tanszékvezetőnek. Az ő ideje alatt lett a tanszék neve Műszaki Mechanika Tanszék.

Műszaki Mechanikai Tanszék

  • 1942-1959: Muttnyánszky Ádám (1942-1959) nevéhez fűződik a háború alatt tönkretett tanszék helyreállítása és a mechanika oktatásának átszervezése. Oktatói alapművei: Statika (1951), Szilárdságtan (1956), Kinematika és Kinetika (1957).

  • 1951-1959: A Gépészmérnöki Kar 1951-ben létrehozza a II. Műszaki Mechanika Tanszéket, melynek vezetője Kozmann György (1951-1959) lett. 1953-ban kerül az I. Műszaki Mechanika Tanszékre 1967-es nyugdíjba vonulásáig Reuss Endre, a modern képlékenységtan egyik megalapítója, a Prandtl-Reuss elmélet társalkotója.

  • 1959-1995: A két mechanikai tanszék 1959-es egyesülése után létrejött a Műszaki Mechanikai Tanszék Kozmann György (1959-1970) vezetésével aki jelentős részt vállalt a posztgraduális mérnök képzés megalapításában. 8 egyetemi tankönyv és 2 műszaki könyv szerzője.
    Béda Gyula (1970-1995) nevéhez fűződik új mechanikai tárgyaknak (kontinuummechanika ill. analitikus mechanika) a felső évfolyamokon való bevezetése.

  • 1995-: Stépán Gábor (1995-2018) akadémikus, az időkésés szerepének fontosságára mutatott rá szerszámgépek rezgéseinél, robotok szabályozásában. Általa bevezetett új tárgyak a nemlineáris rezgések és a robotok mechanikája. Számos fiatal PhD hallgatót vonzott a tanszékre, ezáltal egy termékeny dinamikai iskolát teremtve. A tanszék élén korábbi PhD hallgatója Insperger Tamás (2018-) követte, a jelenlegi tanszékvezető, aki az időkésést tartalmazó rendszerek elismert kutatója.